Az egészségügyi vészhívók jelentősége egyre nagyobb, hisz munkánk és egyéb elfoglaltságaink miatt a legtöbben nem tudunk állandó jelleggel egyedül élő, idős, beteg szeretteink mellett tartózkodni.
Ma azonban már létezik olyan szolgáltatás, mellyel az otthoni ápolás kiegészíthető egy 24 órás távfelügyeleti kapcsolattal.
Egészségügyi vészhívók távfelügyeleti szolgáltatással kiegészítve
Az egészségügyi vészhívókat általában egyedülálló, idős, beteg emberek használják. A helyben megszólaló vészjelzés jellemzően nem célravezető,hiszen lehet, hogy azt senki nem hallja meg. A távfelügyelet diszpécser szolgálatára beérkező segélyhívásokat ezzel szemben az év minden napján, éjjel-nappal figyelik, és probléma esetén megfelelő segítséget küldenek a helyszínre.
Ki veheti igénybe ezt a szolgáltatást?
Elsősorban olyan társadalmi intézmények, alapítványok veszik igénybe ezt a szolgáltatást, melyeknek az idős-gondozás, a szociális ellátás, és a családsegítés a feladata. Például kistérségi társulások segítségnyújtási szolgálatai kötnek távfelügyeleti szerződést az ellátási körzetükbe tartozó idős, beteg emberek biztonságának növelése érdekében, de természetesen magánszemélyek közvetlenül is igényelhetik a gondoskodásnak ezt a formáját.
Hogyan működik a szolgáltatás?
Általánosságban az a jellemző, hogy otthoni ápolást nyújtó szolgálatok kötnek szerződést a távfelügyeleti szolgáltató társasággal, és az ellátottak számára ők adnak át egy könnyen kezelhető, hordozható otthoni készüléket, mellyel vészjelzés adható.
A távfelügyeleti szolgáltató az egészségügyi vészhívókról beérkező jelzéseket folyamatosan, napi 24 órában figyeli, és a segítő szolgálattal kötött szerződésben foglaltaknak megfelelően, a gondozott személy adatainak birtokában intézkedik.
Fontos információt jelent a távfelügyelet számára az ápolásra szoruló esetleges gyógyszerérzékenysége, állandó betegségei és gyógyszerei, kezelőorvosának elérhetősége, a lakásba jutás feltételei (pl.: van-e kutya a háznál), illetve fontos tudni azt is, hogy az ellátott személy mennyire képes az együttműködésre.
Mi történik vészjelzéskor?
Amikor a gondozott személy otthonában megnyomja az egészségügyi vészhívón lévő vészjelző gombot, a jelzés a távfelügyeleti szolgáltató diszpécserközpontjába érkezik. A diszpécserszolgálat felhívja a gondozott személyt, aki elmondja a jelzés okát.
Ezután a diszpécserszolgálat értesíti a megadott segítségnyújtó szolgálatot, amely a helyszínre küldi ügyeletes gondozóját. Jogszabályilag meghatározott, hogy a gondozónak a bejelentéstől számított 30 percen belül a helyszínre kell érkeznie. A gondozó ellátja a beteget, illetve amennyiben erre szükség van, mentőt, vagy illetékes hatóságot hív a helyszínre. Szükség esetén értesíti a gondozott személy hozzátartozóit is.
Előfordulhat olyan eset is, amikor a vészjelzés után a távfelügyelet nem tudja visszahívni a gondozott személyt, mert például hallássérült, vagy olyan állapotban van, hogy nem képes a kommunikációra. Ebben az esetben a diszpécserszolgálat rögtön a segítségnyújtó szolgálatot értesíti.
Miért előnyös ez a szolgáltatás?
Az egészségügyi vészhívók általában olyan kisméretű készülékek, amelyek akár nyakba akasztva is hordhatóak, így mindig kéznél lehetnek. Rajtuk csak egy, vagy néhány gombot kell megnyomni, így használatuk egyszerűbb, mint a telefonoké.
Az egészségügyi vészhívó jelzéseit a távfelügyeleti szolgáltatónál garantáltan fogadja valaki; így éjjel, nappal, hétvégén, ünnepnapokon is használható. A távfelügyeleti központ előzetesen megadott információkkal rendelkezik minden gondozottról.
Nyilvántartják, ha az ápolásra szoruló valamilyen állandó betegségben szenved, azt, hogy milyen az általános egészségi állapota, hogy esetében fennáll-e valamilyen állandó veszélyeztetettség, illetve a távfelügyelet számára megadható azon rokonok, szomszédok telefonszáma, akiket probléma esetén értesíteni kell.
Milyen előírások vonatkoznak a szolgáltatásra?
Az MSZ CLS/TS 50134-7 számú magyar szabvány részletesen szabályozza a segélyhívó rendszerek működtetésének feltételeit.
A riasztást fogadó szolgálatnak biztosítania kell, hogy az életveszélyt jelző hívások 80%-át 30 másodpercen belül, a hívások 98,5%-át pedig 60 másodpercen belül fogadja.
Nem életveszélyt jelző riasztások esetén a hívások 80%-át 90 másodpercen belül, a hívások 98,5%-át pedig 180 másodpercen belül kell fogadnia.
A gondozotthoz való 30 percen belüli kiérkezés biztosítására a 9/2006. XII.27. SZMM rendelet 3 paragrafus 2. bekezdése vonatkozik.