Magyarország területén 35.000 darab engedélyköteles felvonó, illetve mozgólépcső üzemel. A liftek száma pedig megközelíti a 32.000-et, melyeknek hozzávetőlegesen a fele lakossági személyfelvonó.
Könnyen belátható, hogy ezek az épületgépészeti berendezések potenciális veszélyforrások lennének, ha nem vonatkoznának rájuk szigorú üzemeltetési előírások.
Biztonság
A felvonók balesetmentes üzemelését számos gépészeti és vezérlési elem garantálja. Mindezek ellenére, az előírások maradéktalan betartása, és a rendszeres ellenőrzések mellet is előfordulhat, hogy a lift elakad.
Abban az esetben, ha a lift elakad, és utasai a fülkében rekednek, a bajbajutottak számára az a legfontosabb, hogy a segélykérés módja a lehető legegyértelműbb legyen.
Továbbá az is nagyon fontos még, hogy a vészjelzés elküldését követően a szakszerű kiszabadítás minél hamarabb megtörténjen.
Ezt a fontos feladatot hivatott ellátni a lift távfelügyelet.
Szabványelőírások
A felvonókba szerelendő vészjelzők, valamint a mentési ügyeleti tevékenység követelményeit a 2004-es, az Európai Unió előírásait honosító MSZ EN 81.28:2004 szabvány határozza meg.
Legfontosabb követelmények:
- A felvonófülkébe jól látható helyre, egyszerűen kezelhető vészjelző készüléket kell telepíteni. A lift működőképes vészjelző rendszer nélkül nem üzemelhet.
- A készüléknek a jelzést – késleltetés nélkül – egy vészjelző központba kell továbbítania.
- A lift távfelügyeleti központ ügyeletesi létszámának, illetve a távközlési vonalak mennyiségének arányban kell állnia a rendszerbe iktatott felvonók számával.
- Az ügyeleteseknek kétoldalú beszédkapcsolatot kell létrehozniuk a felvonófülkével.
- A vészjelző készüléknek – szükségáramforrás biztosításával – áramszünet esetén is működőképesnek kell lennie.
- Amennyiben a szükségáramforrás már nem tudja biztosítani a rendszer üzemeltetését, erről a mentést végző szolgáltatónak automatikusan jelzést kell kapnia.
- A liftben rekedt utasokat a jelzés elküldéséről és beérkezéséről fény- és hangjelzésnek kell tájékoztatnia.
- A vészjelző készüléknek megfelelő gyakoriságú tesztjelzés küldésével ellenőriznie kell saját működőképességét.
- A mentést végző szolgáltatónak be kell tudnia azonosítani azt a liftet, ahonnan a vészjelzés, illetve a tesztjelzés érkezett.
- A vészjelzőgomb megnyomása után a bennrekedt személy(ek)nek semmilyen más lépést ne kelljen tennie.
- A vészjelző rendszernek a jelzéseket tartalék ügyeleti központhoz is tudnia kell továbbítani.
- A vészjelző központot a fülke közelébe kell telepíteni úgy, hogy az utasok ne férhessenek hozzá.
- A jelzésindító eszköznek védettnek kell lennie a vandálok ellen.
- A jelzések kezelésével megbízott ügyeleteseket, és a bennrekedt személyek mentésével megbízottakat megfelelő képzésben kell részesíteni.
A fenti szabvány jelenleg még csak a hatályba lépését követően üzembe helyezett felvonók lift távfelügyelete esetében kötelező érvényű. Ennek ellenére belátható, hogy a házmesterek által csengőszóra végzett, vagy az ügyeletes liftszerelő mobiltelefonjára érkező SMS alapján megvalósuló „lift távfelügyeletek” ideje lejárt.
Lift üzemeltetői felelősség
A lakossági személyfelvonók biztonságos üzemeltetéséért a társasházak közös képviselői, lakásszövetkezeti gazdálkodás esetén a szövetkezetek elnökei, illetve műszaki vezetői a felelősek.
A lift távfelügyelet módjának kiválasztásához érdemes átgondolni a következőket:
1. A lift távfelügyelet az ügyeletes liftszerelő által valósul meg.
Ebben az esetben a vészjelző készülék általában nem minősített, a szabvány előírásainak nem minden tekintetben megfelelő eszköz. A jelzés SMS formájában az ügyeletesi mobiltelefon készülékre érkezik.
Hátrányai: a szerelő akadályoztatása (pl.: egy másik lift hibaelhárításán dolgozik), vagy elérhetetlensége (térerő probléma, vagy lemerült telefon) esetén a mentés késedelmesen, vagy egyáltalán nem valósul meg. A mentés paraméterei (jelzés beérkezés, illetve helyszínre érkezés időpontja, az utassal folytatott beszélgetés) – ha technikai lehetőség van is rá– nem dokumentáltak.
Előnye: a mentést követően a szerelő a legtöbb esetben azonnal meg tudja javítani a felvonót.
2. „Hagyományos” lift ügyelet, melyet az épület házmestere, közös képviselője, vagy egy (esetleg több) kioktatott lakó lát el.
Hátrányai: lényegében kizárható, hogy a fenti személyek a nap 24 órájában, minden körülmények között mentésre készen állnak. Az események semmilyen formában nem dokumentáltak, így mulasztás esetén a számonkérés, felelősségre vonás szinte lehetetlen. A felvonó szakértők szemléjük során ezt a megoldást a 2004 után létesült felvonók esetében nem is fogadják el.
Előnye: ideális esetben – ha a mentést végző személy elérhető, és/vagy otthon tartózkodik – az utas rövidebb idő alatt szabadulhat ki, mint egyéb mentési megoldások esetén.
3. Lift távfelügyelet szabványos vészjelző berendezéssel, megfelelő személyi és műszaki tartalékokkal rendelkező diszpécserközponttal, illetve a nap 24 órájában rendelkezésre álló mentési személyzettel.
Hátránya: a mentést végző személyzet csak az utasok szakszerű kiszabadításához szükséges ismeretekkel rendelkezik, a hiba elhárítására nincs jogosultsága.
Előnyei: a vészjelző készülék megfelel a szabvány előírásainak, így a szakértők egy ellenőrzés során minden esetben elfogadják azt. A jelzéseket fogadó diszpécserközpont megfelelő számú szabad távközlési vonallal rendelkezik, így gyakorlatilag mindig elérhető.
A korszerű lift távfelügyelet megvalósításában közreműködő diszpécserközpontban a beérkező jelzések automatikusan dokumentálásra kerülnek, a mentés körülményeit az ügyeletesek naplózzák. Egyes szolgáltatóknál az utasokkal folytatott beszélgetések is rögzítésre kerülnek, illetve a mentés előtti és utáni állapotokról videofelvétel is készül. Így az utólagos ellenőrzés maradéktalanul megoldott.
A megbízható lift távfelügyeleti szolgáltatók olyan felelősségbiztosítással is rendelkeznek, amelyek által az esetlegesen felmerülő kárigények is megnyugtató módon rendezhetőek.
További hasznos tippek a lift távfelügyeleti szolgáltató kiválasztásához
A korábbiakban leírtakon túl a lift távfelügyeleti szolgáltató kiválasztásánál a liftek üzemeltetéséért felelős személyeknek az alábbi kérdéseket is érdemes figyelembe venniük:
- A vészjelző készüléket meg kell-e vásárolni? Ha nem, akkor a szolgáltató milyen feltételekkel bocsátja azt rendelkezésre (díj, garancia, stb.)?
- A lift távfelügyeleti szolgáltató saját fejlesztésű vészjelzővel végzi a szolgáltatást? (Az eszköz kifejlesztésének időpontjából következtetni lehet annak kiforrottságára, megbízhatóságára.)
- A szolgáltató által használt készülék rendelkezik-e minősítéssel, illetve ÉMI szakvéleménnyel a szabványnak történő megfelelőségről?
- Az adott szolgáltatónak hány éves tapasztalata van a lift távfelügyelet végzésében?
- Milyen referenciái vannak, hány lift távfelügyeletét látja el jelenleg?
- Mennyire rugalmas a szolgáltató az üzemeltetők igényeivel kapcsolatban (pl.: számlázás módja, fizetési gyakoriság, időszakosan üzemelő felvonók esetében a szolgáltatás szüneteltetése, stb.)?
- Díjképzéssel kapcsolatos rugalmasság (pl.: lakásszámarányos díjkalkuláció, nagyobb mennyiségű lift üzemeltetése esetén kedvezmény)?
- A szolgáltató milyen kapcsolatot ápol a felvonó szakma meghatározó cégeivel, felügyeleti szerveivel, esetleg tagja-e valamilyen felvonós szervezetnek?