Állandó távfelügyelet nélkül a legjobb vagyonvédelmi rendszer is csak félkarú óriás. Ne bízza értékeit a saját éberségére, vagy a szomszédok segítőkészségére; riasztóját köttesse be 24 órás távfelügyeleti központba!
Mit jelent pontosan a távfelügyelet?
A távfelügyelet egy olyan vagyonvédelmi szolgáltatás, melynek keretében a szolgáltató a megbízó tulajdonában lévő, vagy általa működtetett elektronikai jelzőrendszer (riasztó berendezés) jelzéseit folyamatosan fogadja, a jelzéseket regisztrálja, feldolgozza, valamint a jelzésekre a távfelügyeleti szerződésben, és a megbízóval közösen kialakított intézkedési tervben foglaltak szerint intézkedik.
Miért van szükség távfelügyeletre?
A távfelügyelet bármikor képes és kész a riasztórendszerek jelzéseinek fogadására, a jelzéseknek megfelelő döntések meghozatalára, és az adekvát intézkedések megtételére.
Az elektronikai védelmi jelzőrendszerek leggyakoribb típusai:
- behatolás jelző rendszerek (ezeket általában csak riasztóként emlegetjük),
- tűzjelző rendszerek,
- különféle segélyhívó rendszerek (ezekkel például orvosi segítséget, vagy elakadt liftből történő kimentést kérhetünk),
- gépjármű védelmi rendszerek.
E rendszerek a rendeltetésüknek megfelelő jelzéseket általában kétféleképpen közölhetik velünk:
- az esemény helyszínen történő jelzésével: sziréna (hangjelző berendezés) és villogó (fényjelző berendezés) beindításával, illetve az elektronikai jelzőrendszer kezelőegységének különféle jeleivel,
- a riasztási esemény távfelügyeletre történő továbbításával.
A helyszíni jelzés lehetőséget ad a közvetlen környezetben tartózkodóknak a riasztási eseményre való reagálásra, erre azonban nem mindig kerül sor.
Elsősorban azért, mert nem mindig tartózkodik valaki olyan közelségben, hogy hallja a riasztó szirénáját, vagy lássa a fényjelzését, másrészt azért, mert bizonyos helyzetekben és bizonyos események kapcsán nem várható el beavatkozás.
Gondoljunk csak arra, hogy az idős egyedülálló szomszédnéni éjjel kettőkor nem fog szembeszállni két betörővel. Az egészségügyi vészhívókat általában egyedülálló, idős emberek használják, így a helyszíni jelzésnek tulajdonképpen nem sok értelme van.
A helyi riasztás jelzés nem szelektív, azaz a sziréna hangjából nem lehet következtetni arra, hogy milyen esemény váltotta ki a jelzést. A helyszíni riasztás – például egy behatolás jelző esetében – bírhat valamilyen szintű elrettentő erővel, és figyelmezteti is a környezetet a beavatkozás szükségességére, de valódi, magas szintű biztonságot nem ad.
Bizonyos jelzőrendszer típusok képesek SMS, vagy hangüzenet küldésére, ami akkor is esélyt ad az intézkedésre, ha nem vagyunk a riasztó hallótávolságában.
Azonban ebben az esetben is számos ponton meghiúsulhat a sikeres betörésvédelem; például mert a mobiltelefonunk éppen ki van kapcsolva, vagy lemerült az akkumulátora, netán mert a családi nyaralás során senki sincs a telefon közelében, így nem is értesül a riasztásról.
A jó megoldás egy olyan szolgálat, amely bármikor vétel-, döntés- és intézkedés képes. Ez pedig a távfelügyelet.
Hogyan jut el a riasztás jelzés a távfelügyeletre?
A távfelügyelet és kivonuló szolgálat akkor képes intézkedni, ha a jelzés eljutott a távfelügyeletre. A riasztás jelzés átvitele az esetek túlnyomó többségében valamilyen nyilvános telefonhálózaton történik.
A két legelterjedtebb mód a vezetékes telefonvonalon, és a mobil telefonhálózatokon történő jelzésátvitel. Sajnos a vezetékes hálózat gyakran nagyon könnyen szabotálható. A telefonvezetéket sok esetben elérhető magasságban, jól láthatóan szerelik fel, így az könnyen elvágható.
Az ilyen sebezhetőség kiküszöbölésére, illetve vezetékes telefonvonal hiányában a GSM rendszerű átvitelt javasoljuk. A GSM eszközök önmagukban is többféle (GSM data, GPRS) jelzésátviteli módra képesek.
A legnagyobb biztonságot a jelzésátviteli útvonalak többszörözése adja: vezetékes- és GSM átvitel együttes alkalmazása esetén nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy a két útvonalat egyszerre szabotálják, azonos időpontban hibásodik meg, vagy a két távközlési szolgáltató üzemszünete időben egybeesik.
Milyen jelzések küldésére alkalmasak a biztonságtechnikai rendszerek?
Riasztás jelzések
Az elektronikai jelzőrendszer típusától függően a leggyakoribb riasztás jelzések:
- támadás (pánik, kényszerített nyitás) jelzés,
- betörésjelzés,
- lopás- és rablásjelzés,
- szabotázsjelzés,
- tűzjelzés,
- orvosi segélykérés,
- liftből mentés kérése, stb.
Technikai jelzések
Az elektronikus vagyonvédelmi rendszerek többsége saját működőképességéről is tud jelzéseket küldeni. A leggyakoribb jelzések a rendszer működését befolyásoló, vagy korlátozó eseményekről adnak jelentést:
- áramszünet (hálózat kimaradás, AC hiba),
- akkumulátor merülés (a rendszer működését áramszünet esetén biztosító akkumulátor hibája),
- zónahiba,
- tűzhiba (a riasztóközpont zónáinak, vagy bizonyos érzékelőknek a hibája),
- kommunikációs hiba,
- elmaradt ellenőrző jelentés (a riasztórendszer kommunikációs hibájára, esetenként szabotázsra utaló, úgynevezett belső generálású jelzés, amelyet a távfelügyelet állít elő, a riasztóközponttól meghatározott időn belül várt jelzés elmaradása esetén).
Egyéb jelzések
A biztonságtechnikai rendszer kezelésével, működésével összefüggő, de a helyszínen és a távfelügyeleten általában intézkedést nem igénylő jelzések:
- zárás, nyitás (a jelzőrendszer be- és kikapcsolása, azaz élesítése, és az élesített állapot megszüntetése),
- részleges zárás, -nyitás, élesítés kiiktatással (ilyenkor a védett objektum bizonyos részeit nem figyeli a riasztórendszer),
- gyújtás be- és kikapcsolása (gépjárművek esetén),
- ellenőrző jelentés (a riasztóközpont saját, és a jelzésátviteli útvonal(ak) működőképességét ellenőrző jelzés).
Hogyan intézkedik a távfelügyelet?
A távfelügyelet intézkedése néhány egyszerű elven alapul:
Az ügyeletes
- telefonon értesíti az eseményről a Megbízó által előre megadott illetékes személyek közül azt, aki elsőként elérhető. Ez alól kivételt képeznek a támadásra utaló jelzések; ilyenkor az ügyletes nem telefonál, nehogy a hívással megzavarja a támadót, és ezzel tovább fokozza a veszélyhelyzetet.
- Információt gyűjt a jelzés okáról. Az információszerzés egyik módja, hogy az ügyeletes a helyszínt hívja telefonon, vagy azt a személyt, aki vélhetően információval rendelkezik a jelzés okáról. Ez a módszer nem mindig vezet eredményre, és bizonyos esetekben – pl.: támadásjelzés, orvosi segélykérés – nem is megengedett. Ilyenkor az ügyeletes a kivonuló szolgálat helyszínre küldésével, vagy más szervezet (rendőrség, tűzoltóság, mentők, egészségügyi személyzet) bevonásával szerez információt a riasztás okáról.
- Szükség esetén a helyszíni intézkedést végző szolgálatot, szervezetet ellátja a távfelügyeleten rendelkezésre álló adatokkal, információkkal (pl.: a riasztórendszertől érkező további jelzésekről, az orvosi segítséget kérő személy egészségügyi adatairól, vagy arról, hogy a meghibásodott lift melyik szinthez áll a legközelebb).
- A helyszínre irányított szolgálat intézkedéséről, és az általa tapasztaltakról újra tájékoztat egy illetékes személyt.
- Az ügyeletes az intézkedést csak akkor kezeli befejezettként, ha az a Megbízó szempontjából megnyugtatóan lezárult, azaz kiderült a riasztás oka (pl.: kezelési hiba), vagy egy esetleges betörés után a kivonuló szolgálat átadta a helyszínt a Rendőrségnek, vagy a tulajdonosnak, vagy a liftből kiszabadították a bent rekedt utasokat, stb.
Milyen tényezőktől függ az intézkedés?
- A jelzőrendszer rendeltetésétől: nyilvánvalóan lényegesen különböznek az orvosi segélyhívó rendszer, a lift vészjelző rendszer, a behatolás jelző rendszer, vagy a tűzjelző rendszer jelzéseire végrehajtott intézkedések.
- A jelzés típusától és tartalmától: minden jelzőrendszer küldhet azonnali intézkedést igénylő, és halasztható, később intézhető jelzést. Az Ön lakásriasztója által küldött betörésjelzésre az ügyelet természetesen azonnali intézkedésbe kezd. Azt azonban feltehetően Ön sem szeretné, ha hajnali háromkor felébresztenék azzal, hogy a nyaralójában áramszünet van, ezért a távfelügyeletre érkező jelzésekhez prioritási szintet rendelünk. A jelzésekre a diszpécser beérkezésük időrendjében reagál, az egy időpontban érkezőkre pedig a prioritásuk szerinti sorrendben intézkedik. Egy rendszertől egy időben vett jelzések esetén is mindig a legmagasabb prioritásúra történik intézkedés. Például ha a nyaralóból jelzett áramszünet mellett egy betörésjelzés is érkezik, az ügyletes az utóbbira vonatkozó protokollt követi.
- A védett objektum típusától: más intézkedéseket követel meg egy gépjármű, egy lakás, vagy egy családi ház vagyonvédelmi rendszerének jelzése, de különbség lehet egy közintézmény és egy pénzintézet riasztás jelzéseinek esetén is.
- Napszaktól, nyitvatartási időszaktól: egy jól működő távfelügyelet más-más módszereket alkalmaz az intézkedés során, ha tudja, hogy a riasztás (pl.: betörés, vagy tűzjelzés) helyszínén emberek is tartózkodnak. Ez egy bank esetében nappal, egy családi háznál pedig éjjel valószínűbb.
- Végül, de nem utolsó sorban az intézkedés függ az ügyfél által – a szerződés adta lehetőségek keretein belül – megfogalmazott igényektől. Az áramszünet példájánál maradva a Megrendelők többnyire éjjel nem kérnek azonnali értesítést egy nyaraló áramkimaradásáról, ellenben azonnal tudni szeretnék, ha az áramszünet egy általuk üzemeltetett hűtőházat érint.
A fenti tényezők, továbbá az ügyfél által megadott adatok, információk, és megfogalmazott elvárások együttesen alkotják az ún. intézkedési rendet.
Szükség esetén az intézkedési rendet a szolgáltató további információkkal egészíti ki, például:
- a helyszín kockázatelemzésével,
- a védett objektum járművel történő optimális megközelítésének útvonalleírásával, stb.
A távfelügyelet működéséről, a szolgáltatás részleteiről, a szükséges adatokról és információkról minden tudnivalót teljes részletességgel a szolgáltatási szerződés tartalmaz.