A tűzjelző rendszer a tűz keletkezésének korai észlelése céljából, az emberi élet, valamint a vagyontárgyak védelme érdekében vált szükségessé.
A tűzjelző rendszereket két fő csoportba sorolhatjuk: a hagyományos, és az intelligens tűzjelző rendszerek csoportjába.
Tűzjelző rendszerek tervezését, kivitelezését, karbantartását, javítását csak szakképzett, jogszabályilag rögzített elvárásoknak megfelelő szakemberek, cégek végezhetik.
A tűzjelző rendszerek szükségessége
Tűzjelző rendszer tervezése, telepítése, karbantartása csak jogszabályilag meghatározott módon történhet.
Az érvényben lévő jogszabály a 9/2008 ÖTM rendelet, mely rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról szól. Az OTSZ többek között arról is rendelkezik, hogy Magyarországon mely létesítményekben kötelező a tűzjelző rendszer telepítése.
A kötelezett intézményeken túl természetesen bárki terveztethet, és telepíttethet tűzjelző rendszert, azonban ezekre a rendszerekre is igaz, hogy minden tekintetben meg kell felelniük az érvényben lévő jogszabályoknak.
A tűzjelző rendszer működése
Felépítésüket tekintve a tűzjelző rendszerek tűzjelző központból, automatikus érzékelőkből, kézi jelzésadókból, és jelzőeszközökből (hangjelzők, fényjelzők, és hang- fényjelzők) állnak.
A tűzjelző központ a hozzá csatlakozó automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók által szolgáltatott információkat feldolgozza, kiértékeli, és szükség esetén parancsot küld a megfelelő folyamatok beindítására (hang- és fényjelző eszközök bekapcsolása, liftvezérlés, légtechnikai egységek, és/vagy hő- és füstelvezető berendezések vezérlése).
A tűz érzékelésére többféle megoldás létezik. Az ideális megoldás kiválasztása a védendő helyiség jellemzőitől, funkciójától függ. A tűzvédelemben használnak füst-, láng-, és hőérzékelőt.
A füstérzékelő (ami lehet ionizációs, optikai, aspirációs, vagy ezek kombinációja) már korai szakaszában érzékeli a tüzet.
Az optikai füstérzékelő: benne egy infravörös fényt kibocsátó adó, és egy azt érzékelni képes vevő van elhelyezve úgy, hogy normál körülmények között az adó nem látja a vevőt. Tűz esetén a kamrába jutó füstrészecskéken az infravörös fény irányt változtat, és a vevőbe jut. Ekkor az érzékelő riasztás jelzést küld a tűzjelző központnak.
A hőérzékelő: valamely anyagtulajdonság hő hatására fellépő változásán alapul. Az érzékelő lehet hősebesség, vagy hőmaximum érzékelő, illetve létezik ezek kombinációja is. A hősebesség érzékelők egységnyi idő alatt történő hőmérséklet változás esetén riasztás jelzést küldenek a tűzjelző központ felé. A hőmaximum érzékelők az előre beállított küszöbhőmérséklet elérésekor küldenek riasztás jelzést a tűzjelző központnak.
A lángérzékelő: a látható fénynél nagyobb, vagy kisebb hullámhosszú sugarak az érzékelőben fizikai paraméterváltozást okoznak. A megváltozott paraméter hatására az érzékelő riasztás jelzést generál a tűzjelző központ felé.
A tűzjelző rendszer üzemeltetése
A tűzjelző rendszer üzemeltetése során a felhasználónak üzemeltetési naplót kell vezetnie. Az üzemeletetési naplóban minden, a rendszerrel kapcsolatos ellenőrzést, információt vezetni kell.
Az üzemeltetési napló mintája megtalálható az OTSZ-ben, de nyomtatványboltokban készen, nyomdai formában is beszerezhető.
A tűzjelző rendszereket az OTSZ-ben foglaltaknak megfelelően rendszeresen ellenőrizni kell, mely ellenőrzéseket napi, havi, háromhavi, féléves és éves rendszerességgel el kell végezni. A rendszeres ellenőrzéseket az üzemeletetési naplóban dokumentálni kell.
A felülvizsgálatok és karbantartások között ki kell emelni a rendszeres felülvizsgálatot és karbantartást.
A féléves rendszeres felülvizsgálat és tűzjelző karbantartás során az üzemeltetőnek legalább hathavonta biztosítania kell, hogy felülvizsgálatra és karbantartásra jogosult személy, a jogszabályban előírtak alapján, a rendszer vizsgálatát elvégezze.
Rendkívüli felülvizsgálatra van szükség:
- tűzeset után,
- téves, hamis riasztás esetén,
- a rendszer meghibásodása esetén,
- a rendszer helyszíni, vagy távolról történő változtatása esetén,
- hosszú üzemszünet után,
- és új karbantartóval kötött szerződés után.
Felülvizsgálatot és karbantartást (legyen az rendszeres, vagy rendkívüli) csak a jogszabályban előírt engedélyekkel és jogosítványokkal rendelkező szakemberrel, szakcéggel lehet elvégeztetni.